Külföld :)

Vendég

Tessék!

Vendég

Miután elidultunk a Reptérre még útközbe megnéztem melyik járat ment amikor Kath elment és melyik járat visz.legközelebb oda. Kath gépe Rómába ment. Hmm... a következô járat legközelebb több óra múlva ment így egy Firenzei gépre szálltunk fel ami Kath gépe elôtt száll le pár percel. Dean problémázott egy kicsit, hogy mért Firenzébe megyünk Róma helyett.
- Ha leszálltunk Firenzébe már futva gyorsabb. Ès különben is kell neked majd egy gyûrû. Szerencséd, hogy felhôs az idô.

Tárgy: Re: Külföld :) Vas. Aug. 26, 2012 12:26 am

* KÖZBEN RÓMA EGYIK SIKÁTORÁBAN *

Miután leszállt a gépem, egy erdőbe rohantam. Nem törődve azzal ki veheti észre a vámpírgyorsaságom. Könnyeimmel küszködve, megálltam egy erdőbe, ott pár fát kidöntöttem. Az egyik gyökerét letörtem hegyesre, így már volt egy karóm is. Vissza mentem Róma elhagyatottabb részére, egy sötét sikátorban találtam menedéket. A nyakláncomat levetettem eldobtam magamtól messze, hátha mégsem merem megtenni a karózást, így a nap végez velem. Karót a szívemhez tettem és elkezdtem tolni befelé. Amikor valaki megfogta a kezem, kiverte belőle a karót, neki nyomott a falnak. Könnyeimen keresztül felnéztem rá, mivel magasabb volt nálam az illető.

Vendég

Az erdőben rohantunk Róma fel, mikor lestoppoltam, April majdnem nekem jött. Meglepődött, de aztán megértette mi van. Lehajoltam és felvettem egy láncot.
- Ez Kathé. - mondtam. Keresgélni kezdtem őt is, valahol itt kell, hogy legyen, muszáj.
Egy kis idő elteltével megláttam egy embert a távolban, majd közelebb metem. Kath volt az és éppen egy.....karót döf magába. Odarohantam majd a falnak szorítottam.
- Mit művelsz? - kérdeztem idegesen.

Vendég

Éppen egy erdőben rohantunk Róma felé amikor, Dean lestoppolt én meg majdnem nekimentem. Már éppen be akartam szólni, hogy jobb dolgunk is van, mint egy erdő közepén ácsorogni amikor megláttam mit talált. Kath nyakláncát.
-Ez Kathé - mondta. Tovább indultunk és egy kis idő múlva, egy sikátorban meg is találtuk. Éppen karót akart döfni magába. Dean odarohant, kiverte a kezéből a karót és falhoz szorította.
- Mit művelsz? - kérdezte idegesen.
Csak reméltem, hogy Kath, nem mond semmi olyat, amiről kiderül, hogy nem is az én hibám. Vagyis részben az enyém, de nem teljesen. Azt sem értem, hogy ha Dean vámpír mért nem emlékszik arra, hogy nem én öltem meg.

Tárgy: Re: Külföld :) Vas. Aug. 26, 2012 6:52 am

- Mit művelsz? - kérdezte idegesen Dean. Mivel ő volt az, eljött értem, nehogy tényleg megtegyem.
- Én csak - kezdtem volna de nem tudtam mit mondjak, így elsírtam magam . Ne legyen olyan feltűnő a mellkasába temettem az arcom. Majd onnan folytattam tovább. - Sajnálom, nem akartam, hogy ez legyen figyelhettem volna jobban is. Megérteném, ha többet látni sem akarnál. Miért jöttél utánam? - kérdeztem, mire ő csak furcsán nézett.
- Te semmit sem tettél, April ölt meg, és tett ilyenné. - mondta még mindig csodálkozva.
- Nem! - kiáltottam el magam és eltoltam kicsit, hogy a szemébe nézhessek. Őszinte akartam lenni hozzá. - Én voltam, miután April megharapott adtam neked a véremből, te elájultál én meg nem bírtam a vér látványát és illatát... - nem bírtam folytatni megint elkönnyeztem magam. - Elkezdtem szívni a véred, rájöttem mit tettem, de akkor már késő volt. ÉN ÖLTELEK MEG ÉS TETTELEK VÁMPÍRRÁ!! - kiabáltam majd próbáltam elfutni. Ő megfogta a kezem.

Vendég

Csodálkoztam, de valahogy nem izgatott.
- Értem...és ezért repültél el idáig és akartad magadat megölni? - kérdeztem tőle, majd a kezébe nyomtam a nyakláncát. Nem tudtam rá haragudni, csakis Aprilre, valamiért csak rá voltam dühös, akkor is, ha nem ő tette.

Tárgy: Re: Külföld :) Vas. Aug. 26, 2012 7:51 am

Értem...és ezért repültél el idáig és akartad magadat megölni? - kérdezte tőlem, majd a kezembe nyomta a nyakláncom. Közben April, elment, hogy ne zavarjon minket és tudjunk beszélgetni négyszemközt.
- Igen, mert nem mertem a szemedbe nézni. - mondtam,miközben elvettem a nyakláncom. - Segítenél felrakni? - kérdeztem miközben megfordultam és előre raktam a hajam. Ő egy szó nélkül felrakta rám, miközben alig ért hozzám. Annyira hiányzott és most úgy látom, egy életre megutált, sajnos. - Figyelj tudom, nagy hibát követtem el, és azt is, hogy talán sosem fogsz megbocsájtani. De ezt nem beszélhetnénk meg otthon? - kérdeztem tőle, miközben nem tudtam rá nézni. A sírás kerülgetett, most mindenkit elvesztettem újra.

Vendég

Azt mondta, hogy tudja, hogy hibát követett el. Persze, hogy azt, mégis hogyan gondolta, hogy eljön a világ másik végére és leszúrja magát.
- Kath, fogd már fel, hogy van, aki szeret. Ezt már többször is mondtam neked. Lehet, ha ottmaradsz haragszom rád, de szerinted képes lenélek megutálni. - mondtam neki. Teljesen ki volt borulva. Megsajnáltam. megfogtam a fejét és magamhoz szorítottam, hogy megnyugodjon. Átöleltem és közöltem vele, hogy menjünk haza.
Láttam, hogy kezd megnyugodni.
- Akkor mehetünk? - kérdeztem rá nézve.