Katherine fürdőszoba

- Nem terveztem, de nem akartalak felébreszteni. - majd megfordultam, hogy megcsókoljam.
Sokáig a zuhany alatt csókolóztunk, majd egy kérdést tettem fel Kath-nek.
- Mi a mai program? De, ha lehet, hagyjuk ki a Salvatore házat és annak környékét, nem szívesen találkoznék Damonnel, rólad nem is beszélve. Gondolom nem akarod, hogy bántson téged, mert én nem. - mondtam, majd újra megcsókoltam.

- Hmm....szerintem az most pont jó lesz nekünk. Akkor indulhatunk is szerintem, persze, ha felöltöztünk.- mondtam vigyorogva, majd megcsókoltam és ki akartam szálni a zuhany alól, de ő visszahúzott.

Legszívesebben örökre így maradtam volna. Nem tudtam vele betelni, de az megnyugtatott, hogy örökre az enyém.
- Most már mehetünk? - érdeklődtem nála.

- Figyelek. - mondtam fennhangon. - Mit szeretnél? - kérdeztem tőle.
Végülis nem is tudom, miért kérdeztem, hiszen tudtam, hogy mt akar, de nem akartam róla beszélni.

- Na idefigyelj! - mondtam neki és közelebb mentem elé. - Először is. Szerinted itt lennék, hogyha nem akarnék veled lenni? A másik meg az, hogy jobb lesz, ha befejezed ezt a "tudom, hogy nem szeretsz" dolgot, mert kicsit elegem van belőle. Tudod nagyon jól, hogy szeretlek és minden egyes veszekedés nem azt jelenti, hogy nem szeretlek és nem akarok veled lenni, csak annyit, hogy nincs minden rendben köztünk és, hogy nem tökéletes a kapcsolatunk. - még közelebb mentem és már összeért a kezünk is. - Szeretlek! - mondtam a szemébe nézve. - Ez nem változik, de egyenlőre még nincs minden megbocsájta. Csak azt nem értem, hogy gondoltad ezt az egészet? Én bocsánatot kérek tőled elenáért, de csak bosszúból tettem, de te? Miért?

Kicsit eltoltam magamtól, nem azért, mert nem élveztem, de mondani akartam valamit.
- kath, én megbocsájtok, tudod. Viszont kérlek, menj el Damonhöz és beszélj vele, derítsd ki, hogy szereted e, mert ha igen, akkor én eltűnök: ne mond, hogy nem érzel semmit és erre nincs szükség, mert van, uyganis valamit kell, hogy érezz iránta. - mondtam nekiés megint megcsókoltam. - Menj, én itt várlak téged! - mondtam neki, majd elment.