Kávézó - Belső tér

Mikor beértem a kávézóba elég sokan voltak. Egyenesen egy bárpulthoz mentem. Kértem egy ír wisky-t, majd körülnéztem hátha látok pár ismerős arcot. Mikor láttam, hogy idelent egy ismerős sincs visszafordultam a pultos felé. Nagyon éhes voltam már, úgyhogy rendeltem még egy italt.

El is inudltam a bárpult fele amikor megpillantottam egy magas szőke jó kinézetű csinos lányt.Ha fiú lennék biztosan beindultam volna.Gyönyörű volt magabiztosságott sugárzott minden egyes mozdulata,miközben mogyorót eszegetett és wiskyt ivott.Leültem mellé,és a picértől kértem a kávémat.Miközben elővettem a pénztárcámat,hogy fizessek ő megpillantotta a személyimet...

Miközben mogyorót és whiskyt tömtem magamba egyszer csak lépteket hallottam magam mögül. Szívverést nem, Ebből arra következtettem, hogy vámpír. Mikor odaért mellém megpillantottam. Gyönyörű, hosszú fekete haja volt. Tejfehér bőre és kicsit keleties vonásai voltak. Ez a lány egyszerűen gyönyörű volt. Bár én szerintem engem nem pipált le, de tényleg nagyon szép volt. Megláttam a személyiét.
Odaszóltam a pultosnak: -Hé! Legyen 2 és én fizetek! - mosolyogtam. - Oda fordultam a lányhoz : - Rebekah vagyok!

-Á,Rebekah! Örülök hogy találkoztunk már azt hittem ma tető nelkül alszom.-mondtam mosolygova.Volt valami fura előérzetem Bekahval kapcsolatban.Még csak 400 éves vagyok,nem tudok mindent kiszimatolni,de valami nem volt kóser.Probáltam leplezni a sötét gondolataim.Első hallásra viszont kedvesnek tűnt.Egy wiskyt is rendelt nekem.
Megittuk miközben probaltam sejtelmes kérdéseket felrakni neki.
Péládul hogy:-Hány éves vagy?
-Mióta élsz Mysterious Placeben?

Á! Akkor ő kopogott!
- Hány éves vagy? -Mióta élsz Mysterious Placeben? - kérdezte. Olyan furcsán nézett rám.
- 18 éves vagyok! És mivel tudom , hogy vámpír vagy elmondom neked, hogy több mint ezer éve annyi vagyok! - mosolyogtam. Igaz a "vámpír" szót kicsit halkabban mondtam. - Ide születtem, de aztán elköltöztem és úgy kb. olyan 3hónapja jöttem viszza. - Egy húzásra megittam a whisky-t majd megkérdeztem tőle: - Te hány éves vagy? Mivel nem láttalak még itt gondolom most költöztél ide!

Akkor csak igazam volt evvel a rossz előérzettel kapcsolatban.Rebekah bevalotta hogy ő is vámpír.Amikor azt mondta,hogy tudja hogy mi vagyok madj neki urottam,csakhogy hallottam az éveinek a számát ami lecsillapított.Nem ilyen szinvallást képzeltem el.
- Hát ha csak most értél vissza az 1000 éves utaból akkor több mint valószínű hogy az 1800 as évek elején sem voltál itt amikoris én ide kerültem.-folytattam meglepődten a mondókámat.Igy választ adva a koromra.
Türelmetlenül felraktam a kérdést miszerint:
-Mikor nézzük meg a házat?
Rebekah csak mosolyogva figyelt,elég meghatározó egyéniség.

Bájosan mosolyogtam. Láttam, hogy eléggé felzaklatta az a tény, hogy tudom ő is vámpír. Amint kimondtam, hogy hány éves vagyok meg enyhült.
-Mikor nézzük meg a házat? - kérdezte.
- Majd! Apropó ettél már? Én körül néztem a városba láttam pár jó harapni valót! Farkas éhes vagyok! Mit szólsz hozzá??? - kérdeztem azzal a hangsúllyal, hogy engem ne sürgessen, mert annak nem lesz jó vége. Legalábbis számára.

Nahát ahogy észrevettem kicsit feldühitettem.Nem volt szándékomban viszont azért szeretném ha nem nézne kis bolhának a nyakán.Tudja hogy én is határoztt egyéniség vagyok.Felrakta a kérdést hogy nem megyünk harapni valamit?
Olyan rosszkislányos kinézete van,szerintem nem a vegaságra hajt,viszont igent mondtam.Nem akartam tudatni vele a fura vámpir életmódomat,miszerint állatvért keverek emberi vérrel.
Egy határozott mozdulattal én is felhúztam a wiskymet és félrelöktem egy picit a széket.A bejárathoz siettem.Rebakah csak töprengve,viszont még mindig mosolyogva figyelt.Nem tudtam rájönni hogy azon gondolkozik hogy milyen rendes csaj,jól ki fogunk jönni,vagy azon hogy nem szimpatikus és ez lesz a legjobb alkalom hogy már most eltegyem láb alól.Ha igy is lesz biztos hogy nem hagyom magam,viszont ha ad egy esélyt,hogy megismerjen én is adok neki.Ezt az ,,új” életet szeretném békésen leélni.És ha kitalálok valamit Rebekah óriási ereje még a hasznomra lehet.
-Indulhatunk?-kérdeztem sunyin mosolgva.-Induljon a vadászat!-suttogtam hiszem tudtam hogy ő úgyis hallja.

Amíg ő a bejárathoz igyekezett néztem a járását. Bár mennyire furának hangzik egy embert hamar elárul a járása. Amíg odaért próbáltam eldönteni, hogy ő most jelent-e veszélyt rám avagy nem, azaz hogy meg kell öljem vagy nem. Majd most a vadászaton eldől.
-Indulhatunk? - suttogta alattomos mosollyal.
- Persze! - mondtam már mellette állva.
Azzal kiléptünk a kávézóból az utcára.

A város sokat változott azóta, hogy legutóbb itt voltam. Bár az lenne a furcsa, ha még mindig favak lennének itt.
Megakadt a szemem egy feliraton. Heaven caffee. Bizonyára ez a leghíresebb hely itt az emberekből ítélve. Mikor beléptem nem a Klaus mellett megszokott dohány- és italszag fogadott, hanem egy rendes kávézó illata. Körülnéztem és szerintem szép hely. Odaballagtam a pulthoz és rendeltem egy whiskey-t.

A kávézó kívülről nagyon jól nézett ki. Az üveg ajtón keresztül megláttam régi ismerősöm. Elijah Mikaelson-t miatta és a testvére miatt lettem vámpír. Intettem Aprilnek jöjjön utánam. Leültem az ismerős idegen mellett lévő székre, mellettem pedig April foglalt helyet. - Üdvözöllek újra Elijah. Milyen régen találkoztunk, örülök a viszont látásnak! - mondtam bűbájos hangon. Miközben kértem egy whisky-t.

Beléptünk a már általam jól ismert Heaven-be. A pultnál egy ismerôs alak ült. Kath intett, hogy kövessem.
- Üdvözöllek újra
Elijah. Milyen régen találkoztunk,
örülök a viszont látásnak! - mondta
bűbájos hangon, majd rendelt magának egy whisky-t. Rejtélyes idegen megfordult. Rámosolyogtam.Éppen rendeltem magamnak valami erôs piát amikor Kath közbeszólt.
- Á-á. Te már este ittál eleget. - mintha az anyám lenne. - Bármit adhat neki, de alkoholmenteset.

Épp iszogattam mikor valaki helyet foglalt mellettem. Nem érdekelt különösebbképpen csak mikor megszólalt.
- Üdvözöllek újra Elijah. Milyen régen találkoztunk, örülök a viszont látásnak. – rá néztem és pislognom kellett, hogy megbizonyosodjak róla, hogy valóban ott van, és nem csak képzelődöm.
- Katherina. - mondtam ki a nevét mire ő ördögien elvigyorodott. Majd rendelt magának egy whisky-t majd a mellette ülő lány is rendelni akart valamit de Katherina nem hagyta neki.
- Á-á. Te már este ittál eleget. – majd a pincérhez fordult - Bármit adhat neki, de alkoholmenteset. – valahonnan ismerős a lány csak nem tudom hova tenni.
- Katheria mit keresel itt? Miért döntöttél úgy ennyi év után, hogy visszajössz ide? És ki a barátnőd?

- Katherina. - mondta ki a nevét mire én ördögien elvigyorodtam. April rendelni akart magának valami erőset,mire én így szóltam:
- Á-á. Te már este ittál eleget. – majd a pincérhez fordultam - Bármit adhat neki, de alkoholmenteset. – mondtam.
- Katheria mit keresel itt? Miért döntöttél úgy ennyi év után, hogy visszajössz ide? És ki a barátnőd? - kérdezte Elijah. -Köszönöm a kedvességed. Már egy ideje vissza költöztem a városba. Ismered a Salvatore-kat? - kérdeztem érdeklődve. Oh bocsánat bemutatom neked April-t, April ő itt Elijah. - mutattam be őket egymásnak. És te hogy-hogy itt vagy? Mi szél hozott ebbe a poros kisvárosba?

- Köszönöm a kedvességed. Már egy ideje vissza költöztem a városba. Ismered a Salvatore-kat? - kérdezte érdeklődve. - Oh bocsánat bemutatom neked April-t, April ő itt Elijah. - mutatott be minket egymásnak. Ha a haja göndör lenne, és régi ruhába lenne öltözve… Nem. Az nem lehet. Hiszen Klaus őt megölte. De ezek szerint valaki megmentette. - És te hogy-hogy itt vagy? Mi szél hozott ebbe a poros kisvárosba?
- Viccelsz? Hogy ismerem-e a Salvatorekat? Ha úgy vesszük miattuk jöttem vissza. De még mindig nem válaszoltál arra, hogy te miért jöttél vissza. Jut eszembe. Nem tudtok valami szállást? - fordultam immáron Aprilhez is.

- Viccelsz? Hogy ismerem-e a Salvatorekat? Ha úgy vesszük miattuk jöttem vissza. De még mindig nem válaszoltál arra, hogy te miért jöttél vissza. - mondta. Jut eszembe. Nem tudtok valami szállást? - fordult immáron Aprilhez is. - Igazából April-t kísérem, meg persze megakartam látogatni régi ismerősöm Damon Salvatore-t. Hogy-hogy miattuk jöttél vissza? - kérdeztem meglepődve. Szállást nem tudunk, de ha nem találsz mást nálunk egy időre meghúzhatod magad. - mondtam kedvesen.

- Igazából April-t kísérem, meg persze megakartam látogatni régi ismerősöm Damon Salvatore-t. Hogy-hogy miattuk jöttél vissza? - kérdezte meglepődve. - Szállást nem tudunk, de ha nem találsz mást nálunk egy időre meghúzhatod magad. - mondta kedvesen.
- Klaus, Stefan, régi jó barátságok. – mondtam kissé gúnyosan miután felhajtottam a whiskeyt és kértem még egyet, majd folytattam – Tudod ők volta a ’20-as évek nagy bandája. Aztán Rebekahnak megtetszet Stefan és ezért Klaus kitörölt minden emléket magáról és minden ősiről. Utána nem olyan rég megint találkoztunk és Klaus nem bírta már a legjobb barátja nélkül az életet, ezért visszaadta az emlékeit. – mondtam enyhe undorral – Így jön Damon a képbe. Megpróbálom rávenni, majd hogy keresse meg az ő egyetlen öcsikéjét és éljenek boldogan, míg valaki meg nem karózza valamelyiküket. Nem akarsz benne segíteni? Ha jól tudom eléggé kedvelted a Salvatore fiúkat. – mondtam kihangsúlyozva a kedveltedet.

Miután Kath elvégezte teendőit miszerint semmit nem kaphatok amibe alkohol van, picit mérges lettem. De hát igaza van. Eléggé kiütöttem magam. Nem kell, hogy a félénk April-ről megtudják, hogy igazából egy elég jó ivó ha szükség van rá. Nézegettem egy darabig a kínálatot.
- Ebben a Cranberry Cooler koktélban mi van? - kérdeztem a pultostól.
- Áfonyalé, szőlőlé, citromlé és szódavíz. - felelte készségesen.
- Oké akkor egy olyat kérnék. - rendeltem meg az ALKOHOLMENTES italom.
Kath elég jól elbeszélgetett Elijah-al. Még mindig nem tudtam, hogy mért olyan ismerős. De láttam rajta, hogy neki is feltűnt, mintha ismerne. Rebekah... Klaus... Elijah... olyan ismerős nevek. Csak tudnám honnan. Nem szabadna ennyit innom. Nem tudok gondolkozni. Vagy ha talán megpróbálnék rendelni valami alkoholosat. Kath úgyse venné észre. Ajj teljesen mindegy. Majd ha már nem fáj a fejem megpróbálok gondolkozni.
Miután megkaptam az italom megfordultam a bárszéken. Pont akkor jött be Vicky. Ajaj csak el ne toljam.
- Szerintem April is benne van. Igaz? - ez a kérdés hozzám szólt. Nem tudtam miről van szó csak bólintottam.
- De Elijah te mit tudsz drága Kol testvéredről? A szóbeszéd úgy járja mostanság erre császkál a városban. - kérdezte Kath. És minden beugrott. Kol,Elijah,Rebekah,Klaus... testvérek. És ősök. Hajaj. Egy ősi vámpírba vagyok beleesve. Nehezebb lesz mint gondoltam. Most már figyeltem a beszélgetésükre.

- Klaus, Stefan, régi jó barátságok. – mondta kissé gúnyosan miután felhajtottam a whiskeyt és kért még egyet, majd folytatta – Tudod ők volta a ’20-as évek nagy bandája. Aztán Rebekahnak megtetszet Stefan és ezért Klaus kitörölt minden emléket magáról és minden ősiről. Utána nem olyan rég megint találkoztunk és Klaus nem bírta már a legjobb barátja nélkül az életet, ezért visszaadta az emlékeit. – mondta enyhe undorral – Így jön Damon a képbe. Megpróbálom rávenni, majd hogy keresse meg az ő egyetlen öcsikéjét és éljenek boldogan, míg valaki meg nem karózza valamelyiküket. Nem akarsz benne segíteni? Ha jól tudom eléggé kedvelted a Salvatore fiúkat. – mondta kihangsúlyozva a kedveltedet. - Oh így már mindent értek, neked hiányzik a családod, ezért Damon-t akarod rávenni keresse meg az öccsét és rángassa vissza a helyére. Hmmm, nem rossz ötlet, de ugye azzal tisztában vagy, hogy sose voltak olyan túl jó viszonyban, amióta átváltoztak. Szívesen segítek neked. Szerintem April is benne van. Igaz? - kérdeztem most már Apriltől. De Elijah te mit tudsz drága Kol testvéredről? A szóbeszéd úgy járja mostanság erre császkál a városban.

- Szia April, szia Katherina, üdvözlöm Uram! -köszöntött minket Vicky. - Látom egyre jobban beilleszkedtek. - mondta mosolyogva.
- Szia Vicky. - mosolyogtam rá. Visszafordultam a bárszéken a pult felé és letettem a koktélom. Kérdően nézett rám. - Alkoholmentes. De azt hiszem megvan a kedvenc koktélom - vigyorogtam. - Igen. Az "úr" Elijah. És éppen lakást keres. Nem tudsz valami kiadó helyet? - kérdeztem közben a füleltem hátha megtudok valamit Kol-ról.

- Szia April, szia Katherina, üdvözlöm Uram! -köszöntött minket Vicky. - Látom egyre jobban beilleszkedtek. - mondta mosolyogva.
- Szia Vicky. - mosolygott rá April. Alkoholmentes. De azt hiszem megvan a kedvenc koktélom - vigyorgott. - Igen. Az "úr" Elijah. És éppen lakást keres. Nem tudsz valami kiadó helyet? - kérdezte közben a fülelt hátha megtudok valamit Kol-ról. - Szia Vicky. - mondtam miközben én is vigyorogtam. Egyre több ismerőssel találkozunk. Tényleg nálad nincs egy kiadó szoba Elijah barátunk számára? - kérdeztem fülbemászó hangon.