Kávézó - Belső tér

- Ez szörnyű!Nagyon sajnálom.És köszönöm egyébként a tanácsokat. - Mondta halvány mosollyal. - Na,de szerintem térjünk át egy nem ilyen nyomasztó témára.Mondjuk mesélhetnél magadról,mert alig tudok valamit rólad azon kívül,hogy Kath a barátnőd,Stefan a tesód,akit eltaszítasz magadtól,és a szüleid meghaltak.Nem sok minden. - Mondta.
-Nem is tudtam, hogy Katherine a barátnőm - mondtam. -Általában nem szoktam senkinek sem beszélni magamról.
Olyan gyakran költöztem az elmúlt...évben hogy nem is volt időm ismerkedni. De azt elmondhatom, hogy én nem írok naplót mint az öcsém. A többit majd megtudod időközben - mondtam és beleittam a kávémba.

- Áhh,értem.Szeretnél megmaradni rejtélyes idegennek,mert az jó. - Mondtam neki. - Amúgy bocsi,hogy azt hittem,hogy te meg Kath,csak ahogy pár napja itt csókolóztatok,azt gondoltam...amit gondoltam. - Nyögte ki végül kissé szerencsétlenül.
-Hát ő biztos azt fogja neked mondani, amit gondoltál - vigyorogtam. -Ha arra gondolok amire gondoltál. -tettem hozzá.
-De váltsunk témát mert ez kezd furcsa lenni. Milyen a kapcsolatod az öcsémmel? - tettem fel a kérdést kíváncsian.

- Ömm,igazából nem nagyon tudom.Mikor egyedül maradtunk,mert Kath és April elment,elkezdtünk beszélni,ő közbe megsimogatta az arcom,gondoltam Kathre emlékeztettem,és arrébb húzódtam,utána még beszéltünk egy kicsit,kikísértem,már el indult,mikor visszafordult és megcsókolt.Én csupán udvariasságból visszacsókoltam,mert nem akartam,hogy úgy érezze magát,mint a testvérem,aki nem pont ilyen szituáció miatt,de szerelmi kavarodás miatt elutazott a nyár további részére.Utána persze megbeszéltük,és mondta,hogy lehetőleg ne hangoztassam,de hát te a testvére vagy,így gondoltam nem olyan baj,ha megtudod.Szóval mondhatni vagy komplikált,vagy hűvös a kapcsolatom az öcséddel. - Mondta kissé lesütött szemekkel.
-Kmh..Köszönöm az őszinteséged de nem ilyen részletesre gondoltam. Szegény öcsém, nem tud uralkodni az érzelmein. Tudod, nem teljesen komplett és néha kiesnek neki dolgok - mutogattam a fejemre. Elena ezen egy kicsit meglepődött.
-Egy whisky-t kérek - szóltam a pincérnek.

- Nem komplett?Ugye ez csak a testvéri szeretet,és nem igazából. - Mondta mosolyogva. - És miért jöttél a városba egyébként? - Kérdezte.
Nem mondhatom meg neki az igazat.. .de akkor mégis mit kéne mondanom?
-Aprilnek segítek megtalálni Kol-t. Kolba szerelmes - egészítettem ki, mert Elena nem értette. -Egyébként meg ki hogy hívja. Lehet, hogy csak testvéri szeretet, de van benne némi igazság is. -Elena szigorúan nézett de aztán egy kicsit elmosolyodott. -Nem mindig utáltuk egymást Stefannal.

- Stefan szerelmes abba a Kolba? Egyébként gondoltam,hogy nem ölitek egymást a nap minden percében.De miért is utáljátok ennyire egymást? - Kérdezte. Nem tehetek róla, de elkezdtem röhögni. -April szerelmes Kolba, nem Stefan. -mondtam még mindig nevetve.
Azért utáljuk egymást mert Stefan kényszerített, hogy vért igyak, amikor vámpírrá változtunk. -mondtam VOLNA szívesen, de ehelyett ezt feleltem:
-Stefan lenyúlta...az egyik barátnőmet. -megint majdnem elröhögtem magam, de a fejemre komoly képet erőltettem.

- Stefan előled? - nevetett - Elég furcsa,hisz szerintem kettőtök közül mindenki téged választana,mert a lányok mostanság jobban kedvelik a helyes,magabiztos pasikat,akik később megváltoznak értük,mint a csöpögős románcot.Bár nem tudom,hogy te megváltoznál-e valakiért,de általában a legtöbb sorozatba,amit néztem,ez volt. - Mondta mosolyogva.
-Szóval szerinted helyes és magabiztos vagyok? - kérdeztem egy Damon-mosoly kíséretében. -Azért te sem vagy kutya.
Elena erre elpirult.
-Nem tudom, hogy valaha is megváltoznék-e valakiért. -töprengtem, majd rendeltem még egy whisky-t.

- Így külsőleg ez jön le.Meg lehet,hogy majd a "Nagy szerelmedért" fogsz megváltozni,mint ahogy a sorozatokba.Szeretem azokat a sorozatokat. - Mondta. - Ez hányadik whisky-d lesz? - Kérdezte.
-A negyedik -mondtam. - Biztos nem kérsz valamit inni? -Elena bólintott, ezért rendeltem neki egy bourbont.
Gyorsan megitta, ezért rendeltem még egyet. -Kicsit lassíts le -mosolyogtam.

- Rendben,megpróbálok,de ettől a gyümölcslétől még inkább szomjasabb lettem.Na jó,kezdek kifogyni a beszédtémákból,pedig ilyen sincs olyan gyakran. - Mondta. - Ötlet?Bármilyen?Akár téma ötlet akár valami más ötlet? - Kérdeztem.
-Táncoljunk - mondtam és felrántottam Elenát a székből. Szembe jött egy pincér és megigéztem, hogy játsszák egész este Elena kedvenc zenéit. Elindult valami pörgős dal, mire Elena csillogó szemmel felnézett.
-Ez a kedvenc számom. - mondta és elkezdett táncolni.
Kb. 3 számot végigtáncoltunk, aztán következett valami lassú dal.
-Szabad? - kérdeztem és kinyújtottam felé a kezem.

Elena mélyen a szemembe nézett. Sokáig. Hallgattam a szíve ahogy a szíve "dörömböl" a bordáin át. Az arca csak pár centire volt. De mégsem csókolhattam meg, ezért csak megsimogattam az arcát aztán a következő pillanatban megpörgettem, mert egy gyors szám következett. Amikor annak is vége lett, visszaültem a bárpulthoz és rendeltem két whisky-t.

Ahogy beléptem az ajtón, Damon-t láttam meg az egyik bárszéken két whisky-s pohárral előtte. Odaültem mellé és csak bólintottam. Félszemmel rám nézett, már részeg volt kicsit. - Damon beszélnünk kell, gyere fel velem a tetőre. - mondtam neki parancsolóan.

Már órák óta a szobámban voltam és gondolkoztam.Kezdtem éhes lenni,de fogalmam sem volt,hogy táplálkozzak,mert eddig csak vértasakból ittam.A gondolat,hogy egy ártatlan kis állatot megöljek nagyon taszított,de mást sem akartam bántani.Gondoltam elmegyek a Heavenbe,ott úgyis rég voltam és hátha összefutok valami vámpírral,aki tudna nekem segíteni.Felhívtam Elenát,hogy nem lenn-e kedve találkozni.Szükségem volt rá.Nélküle nem tudnám átvészelni ezt az egészet.
Beléptem a Heavenbe,leültem az egyik asztalhoz és vártam Elenát.

Elena belépett az ajtón.Kicsit csodálkozott,hogy már ott ültem.Máskor mindig mindenhonnan elkések.
- Szia! - Köszönt,mikor odaért. - Hogy-hogy most nem késtél?Amúgy van egy-két új hírem,amik elég furcsák számomra. - mondta.
-Szia!Hát tudod mostanság elég gyors vagyok-mondtam neki mosolyogva-amúgy meg nem alig vártam,hogy menjek valahova és most nem készülődtem órákig.Megőrülök egyedül otthon a gondolataimmal.Mik azok az új hírek?Olyan elképzelhetetlenek?Azt hiszem már nem sok mindenen tudok ezek után meglepődni-mondtam mosolyogva.

- Hát,először is most tudtam meg,hogy Vickynek van barátja,mikor reggel átmentem hozzá,Elijah,aki vámpír,és ő az egyik,akiktől származnak a vámpírok.Aztán,megtudtam,hogy Katherine az én sokadik nagyanyám!El tudod képzelni ezt? - Kérdeztem. - Ez annyira furcsa volt,hogy el is ájultam,de szerencsére nem lett bajom.És itt van egy verbénás karkötő,Vicky adta,ő is tud rólatok hála a barátjának,és így nem tudnak megigézni,emiatt a karkötő miatt. - Mondta
Hát tényleg történt egy -két dolog.Ez hihetetlen.Hogy a Kat a... sokadik nagyanyád,meg Elijah az első vámpír és Vicky egy vámpírral jár.Szükségünk lesz valami italra.-Odahívtam a pincért és kértem két Wiskeyt.
-Bocsi,hogy reggel olyan hirtelen elmentem,de gondolkodnom kellett,annyi minden történt tegnap,hogy kicsit ki voltam akadva és egyedül akartam lenni gondolkodni,de csak rosszabb lett.Meg azért is mentem korán,hogy még otthon találjam anyámat,hogy hívjon be a házba.