Damon hálószoba

Fél óra múlva már a földön feküdtem a "nemtudomhányadik" bourbon-ös üveggel magam körül. Rettenetesen dühös voltam Katherine-re, de legfőképp a tudat fájt, hogy semmit sem változott az évek alatt. "Nem szereted Damont, nem is fogod, számodra csak egy ismerős akivel most találkoztál, meg azt hogy menjen haza" - visszhangzott ez a mondat a fejemben. Jó. Ha Katherine így akar játszani, akkor én is így fogok, döntöttem el magamban és meghúztam az üveget.

Ahogy bementem a házba tudtam Damon be van rúgva megint.Most miattam mert dühös rám, nem tudom ezt hogy fogom jóvá tenni. Bármit megtennék érte. Bementem a szobájába ő éppen a földön feküdt, körülötte whisky-s üvegekkel.
- Damon. - mondtam neki halkan.

Éppen a gondolataimba merültem, amikor valaki visszarángatott a valóságba.
- Damon. - szólalt meg mögöttem. Na nee.
-Menj innen, Katherine. - morogtam.

-Menj innen, Katherine. - morogta.
- Nem megyek innen, bármennyire is akarod. Inkább ölj meg ha úgy látod, de nem megyek innen. Beszélnünk kell hiába vagy részeg nem érdekel. Sajnálom, hogy megigéztem Elenát!! - bukott ki belőlem. - De olyan jól elvoltatok, és annyira hasonlít rám. Féltékeny lettem nagyon ezért tettem ezt. Damon te is tudod még mindig szeretlek. Tudom így megfogsz utálni, és sajnálom nem tudom elégszer mondani. - mondtam neki miközben leültem mellé a földre.

- Nem megyek innen, bármennyire is akarod. Inkább ölj meg ha úgy látod, de nem megyek innen. Beszélnünk kell hiába vagy részeg nem érdekel. Sajnálom, hogy megigéztem Elenát!! - bukott ki belőle. - De olyan jól elvoltatok, és annyira hasonlít rám. Féltékeny lettem nagyon ezért tettem ezt. Damon te is tudod még mindig szeretlek. Tudom így megfogsz utálni, és sajnálom nem tudom elégszer mondani. - mondta nekem miközben leült mellém a földre.
-Nem oldhatsz meg mindig mindent egy bocsánatkéréssel - mondtam vagyis inkább artikulálatlanul nyöszörögtem. -Azt hittem
megváltoztál.

-Nem oldhatsz meg mindig mindent egy bocsánatkéréssel - mondta vagyis inkább artikulálatlanul nyöszörögte. -Azt hittem megváltoztál. - mondta.
- Tudom. Megváltoztam. - mondtam egyértelműen. - Mondd el mit tegyek, hogy újra jó legyek nálad.

- Tudom. Megváltoztam. - mondtam egyértelműen. - Mondd el mit tegyek, hogy újra jó legyek nálad. - Erre eszembe jutott valami és felültem. Szembe kerültem Katherine-el.
-Igézd vissza. - mondtam szemrebbenés nélkül. -És megbocsátok.

Erre eszébe jutott valami és felült. Szembe került velem.
-Igézd vissza. - mondta szemrebbenés nélkül. -És megbocsátok.
- Akkor sem fogsz szeretni. Neked már csak Elena kell. Mikor rám nézel a szemedben csak megvetést és gyűlöletet érzek. De miattad megteszem, hogy boldog lehess akár vele. - mondtam keserűen. Elfordultam tőle, hogy ne lássa a könnyeimet.

- Akkor sem fogsz szeretni. Neked már csak Elena kell. Mikor rám nézel a szemedben csak megvetést és gyűlöletet érzek. De miattad megteszem, hogy boldog lehess akár vele. - mondta keserűen és elfordult.
-A tetteink határozzák meg, hogy kik vagyunk. Nem mintha én nem tettem volna dolgokat, de...- néztem magam elé. -Ez most már nem arról szól, hogy szeretsz engem, hanem, hogy próbálod elhitetni magaddal ezt. Félsz, hogy ha beismered hogy nem, akkor nem lesz mivel betöltened azt az űrt amit érzel. - üvöltöttem részegen, bár én sem értettem amit mondok. -Ha most megbocsátok, holnap újra csinálsz valamit és megint bocsánatot kérsz. És így megy körbe-körbe. Ha tényleg szeretsz akkor mutasd is ki. Egyébként pedig kérsz? - nyújtottam felé az üveget.

-A tetteink határozzák meg, hogy kik vagyunk. Nem mintha én nem tettem volna dolgokat, de...- nézett maga elé. -Ez most már nem arról szól, hogy szeretsz engem, hanem, hogy próbálod elhitetni magaddal ezt. Félsz, hogy ha beismered hogy nem, akkor nem lesz mivel betöltened azt az űrt amit érzel. - üvöltötte részegen, bár ő sem értette amit mond. -Ha most megbocsátok, holnap újra csinálsz valamit és megint bocsánatot kérsz. És így megy körbe-körbe. Ha tényleg szeretsz akkor mutasd is ki. Egyébként pedig kérsz? - nyújtotta felém az üveget.
- Te is tettél sok rossz dolgot, ezt én is tudom. Igazából tudom, hogy szeretlek. - üvöltöttem neki már én is. - Abban igazad van, hogy van bennem egy űr és ez mind miattad van, túlságosan ragaszkodok hozzád. Ha most megbocsájtanál semmit sem csinálnék most már. Csak jó lenne végre érezni, hogy nem vagyok annyira egyedül. Nem tudom, hogy mutassam már ki neked. Számtalanszor közeledtem hozzád, megcsókoltalak, szeretkeztünk is igaz részegen, de mit vársz még tőlem!! - megint kiabáltam vele, könnyeim között. Közelebb ültem hozzá a szemébe néztem, lássa a fájdalmam. Elvettem tőle az üveget és meghúztam, ki ittam az egész bourbon-t és vissza adtam neki. Ránézett az üres üvegre, majd eldobta a szoba másik sarkába. Csak néztük egymást.

- Te is tettél sok rossz dolgot, ezt én is tudom. Igazából tudom, hogy szeretlek. - üvöltötte nekem már ő is. - Abban igazad van, hogy van bennem egy űr és ez mind miattad van, túlságosan ragaszkodok hozzád. Ha most megbocsájtanál semmit sem csinálnék most már. Csak jó lenne végre érezni, hogy nem vagyok annyira egyedül. Nem tudom, hogy mutassam már ki neked. Számtalanszor közeledtem hozzád, megcsókoltalak, szeretkeztünk is igaz részegen, de mit vársz még tőlem!! - megint kiabált velme, könnyeim között. Közelebb ült hozzám a szemembe nézett, hogy lássam a fájdalmát. Elvette tőlem az üveget és meghúzta, ki itta az egész bourbon-t és vissza adta nekem Ránéztem az üres üvegre, majd eldobtam a szoba másik sarkába. Csak néztük egymást.
-Miért csinálod ezt velem? - suttogtam. -Egyedül érzed magad? Mindenki ezt érzi, aki vámpírrá vált. Nekem csak a testvérem maradt , akit majdnem elvettél tőlem, csak hogy ne érezd magad egyedül. De megbocsátottam. Elenát még csak tegnap ismertem meg, de te megigézted, hogy aztán ne érezd magad egyedül. Nem akarlak kiábrándítani de itt mindenki egyedül van - leheltem. - Igen és most jön az a rész, hogy "Damon nekem te kellesz"... -folytattam volna de úgy nézett rám, hogy muszáj volt megölelnem. Nem tudom mi ütött belém, és lehet, hogy megint manipulál, lehet hogy nem. De ahogy ott ült a földön kisírt szemekkel... Belefúrta az állát a vállamba. Éreztem az illatát és hogy egy kicsit megnyugodott. Valamit motyogott, de nem értettem. Pár perc múlva elengedtem és megszólaltam: - Szükségünk lesz még bourbonre. Mindjárt jövök - mondtam és kitántorogtam a szobából.

-Miért csinálod ezt velem? - suttogta. -Egyedül érzed magad? Mindenki ezt érzi, aki vámpírrá vált. Nekem csak a testvérem maradt , akit majdnem elvettél tőlem, csak hogy ne érezd magad egyedül. De megbocsátottam. Elenát még csak tegnap ismertem meg, de te megigézted, hogy aztán ne érezd magad egyedül. Nem akarlak kiábrándítani de itt mindenki egyedül van - lehelte. - Igen és most jön az a rész, hogy "Damon nekem te kellesz"... -folytatta volna de úgy néztem rá, megölelt. Nem tudom mi ütött belé, és lehet, hogy megint azt hiszi manipulálom, lehet hogy nem. Belefúrtam az állam a vállába. Éreztem az illatát és ő is az enyémet, megnyugodtam. Pár perc múlva elengedett és megszólalt: - Szükségünk lesz még bourbonre. Mindjárt jövök - mondta és kitántorgott a szobából.
Nem tudtam mit tegyek. Csak ültem ott egyedül a szobában. Újra egyedül. Egyszerre minden rám zúdult. Damon mit csinálok? - tettem fel a kérdést, kiabálva le neki. Teljesen egyedül vagyok újra. Nem akartam tőled elvenni Stefan-t, sem Elenát. - még mindig kiabáltam neki. Nem tudtam mit csinálok, felálltam és a fürdőbe botorkáltam. A kád előtt leültem, nagy nehezen levettem a csizmáimat, újra elkezdtem sírni. Az érzéseim hullámként törtek rám. Hallottam ő vissza jött a szobába és engem keresett.

LEZÁRVA

Mikor beértem a házba, teljesen üres volt. Lenéztem az alagsorba és loptam két tasak vért. Felmentem először Stefan szobájába, nem volt otthon. Benéztem Damonhoz az ágyán feküdt, nem vett észre hogy ott vagyok. Leültem az ágy szélére elé raktam a tasakot, közben a másikból ittam szívószállal. - Megtettem, megbélyegzés eltüntetve. - mondta szomorú hangon neki. - Damon tudom ezzel semmi sem lesz olyan mint régen, de talán te boldog lehetsz Elenával is.

Az ágyamon feküdtem és egy könyvet olvastam amikor Katherine besurrant a szobámba és leült az ágyamra. Lerakott egy vértasakot nekem, miközben a sajátját itta szívószállal - Megtettem, megbélyegzés eltüntetve. - mondta szomorú hangon - Damon tudom ezzel semmi sem lesz olyan mint régen, de talán te boldog lehetsz Elenával is.
Felnéztem. -Hogy érted, hogy boldog lehetek Elenával? Eddig nagyon úgy tűnt, hogy Stef kell neki. - vontam meg a vállam.
Katherine közelebb csúszott hozzám és eldobta a könyvem. Dühösen felpillantottam rá.

Felnézett. -Hogy érted, hogy boldog lehetek Elenával? Eddig nagyon úgy tűnt, hogy Stef kell neki. - vonta meg a vállát.
Közelebb csúsztam hozzá és eldobtam a könyvét. Dühösen felpillantott rám.
- Miből gondolod ezt, hiszen megvolt igézve. - mondtam neki. Reméltem nem csak az igézés miatt és tényleg Stefan kell neki. - Damon szerinted Elena tud ilyet? - kérdeztem tőle. Nem hagytam neki válasz lehetőséget megcsókoltam teljes szívemből. Még közelebb húzódtam hozzá és átkaroltam a nyakánál.

- Miből gondolod ezt, hiszen megvolt igézve. - mondta nekem. - Damon szerinted Elena tud ilyet? - kérdezte tőlem és megcsókolt. Aztán még közelebb húzódott és átkarolta a nyakamat. Lefeküdt az ágyra és magával húzott. Körülbelül 5 percig folyamatosan csókolóztunk.
Hirtelen elhúzódtam. -Időt kérek. - mondtam majd beleittam a tasakos vérbe. -Folytathatjuk - vigyorogtam és Katherine visszahúzott az ágyra.

Lefeküdtem az ágyra és magammal húztam. Körülbelül 5 percig folyamatosan csókolóztunk. Hirtelen elhúzódott. -Időt kérek. - mondta majd beleivott a tasakos vérbe. -Folytathatjuk - vigyorogta és visszahúztam az ágyra. Majd én engedtem el, bele ittam a saját tasakomba. De nem húzódtam vissza hozzá. Kérdőn és zavarodottan nézett rám. - Damon, miért csináljuk folyton ezt? Most még minden jó együtt vagyunk, holnap meglátod Elenát és ő utána koslatsz majd. Mire jó ez a macska egér játék? - kérdeztem tőle. Szivesebben vettem volna magam a karjaiba, de mégis vissza tartott valami.

Katherine elengedett és beleivott a saját tasakjába. De nem húzódott vissza hozzám. Kérdőn és zavarodottan néztem.
- Damon, miért csináljuk folyton ezt? Most még minden jó együtt vagyunk, holnap meglátod Elenát és ő utána koslatsz majd. Mire jó ez a macska egér játék? - kérdezte tőlem.
-Te csókoltál meg engem - mondtam furcsán. -Mindig te kezded és aztán engem hibáztatsz.
Katherine erre nem tudott mit mondani, ezért felálltam az ágyról és kimentem. Gondoltam itt az idő ellátogatni a Heavenbe

LEZÁRVA

Mielőtt elindultam írtam Damonnek is egy levelet.

"Kedves Damon!
Sajnálom,hogy csak levélben közlöm veled,de elmegyek a városból Remélem boldog leszek Kath-el vagy Elenával.Tudom,hogy ugyan úgy néznek ki,de ezt ne használd ki Katherine szerettéged és ez látszik is rajta ne szalaszd el,hogy egy nő csak úgy szerettéged és nem az igézésed alatt áll.
Öcsikéd:
Stef"