A nappali szoba

Katherine-el elkezdtünk csókolózni, és hallottam, hogy a háttérben valami cuppog. Később berontott valaki és Elena hangját hallottam, ahogy visítozik, kiabál és a szívverése ki-kimarad. Hát, nem tudom, hogy fogom ezt megmagyarázni, de valahogy most annyira szabadnak éreztem magam. Másrészt pedig a bűntudat szinte felemésztett, és életemben nem voltam még ilyen rosszul. Mégsem tudtam kiszakadni Katherine csókjából, valami még mindig hozzá kötött, bár lehet, hogy ez csak az alkohol hatása miatt van. Egy józan pillanatomban végül ellöktem magamtól és szembenéztem Elenával, akinek elég lila volt a feje.
-Sajnálom. Nem tudom mit csinálok. -mondtam és ez annyira igaz volt, hogy majdnem elnevettem magam.

A helyzet kissé zavaros kezdett lenni.Elena kitörése,amit meg tudok érteni,most meg a hirtelen ivása.
-Elena jól vagy?-botorkáltam oda hozzá-Tudom ez a helyzet kissé fura,de ha már itt vagy élvezd a bulit-mondtam mosolyogva-Igyál pár üveggel,és meglátod minden mindegy lesz,és részegen Damonnal is tudod rendezni a dolgokat,egy békülős sex és minden meg van oldva.

Mivel, bár Kath azt mondta, hogy hamarosan hazaér, éppen gondoltam, hogy akkor elmegyek és megnézem, hogy mit is csinálnak és hazahozom. Már éppen hiányzott.
Mikor a Forbes ház előtt vártam, zenét hallottam, üvöltő zenét.
Bekopogtam....senki nem nyitott ajtót, ezért önállósítottam magam.
Mikor beléptem olyat láttam, amit ha ember vagyok azt hiszem nem élte volna túl, de az biztos, hogy a szívroham elkapott volna.
April és Caroline egymáshoz simulva táncoltak, Elenával együtt.
Kath? Azt hittem rosszul látok!
- Mégis mi folyik itt? - üvöltöttem, ahogy csak tudtam. Ez nem normális helyzet, hogyan kerültek ide, így és......
Ekkor szólalt meg valaki, de nem tudom ki volt az, mert csak azt figyeltem, hogy Kath mit művel.

Elena elkezdte leinni magát, Caroline pedig odadülöngélt hozzá és próbálta megnyugtatni. Később már odáig fajultak a dolgok, hogy az összes lány egymásnak simulva táncolt, Kath pedig az ölemben ült és együtt nevettünk valami Joe nevű emberen, aki még régen meglátta az erdőben Stefant, ahogy kis nyulakat evett. Hát, elég részeg volt mindenki. Hirtelen berontott Dean, a kezében egy sörétessel, azt üvöltözve, hogy "Mi folyik itt?". Azt hiszem kettőt láttam belőle, az egyik Dean elindult felém és fejbelőtt, a másik Dean meg lesmárolta Elenát. Még mindig nem tudom, melyik volt az igazi.

Bekopogtam a Forbes-ház ajtaján. Amikor már harmadszorra kopogtam, és még akkor sem nyitott ki senki, akkor belöktem az ajtót. Nem kellett volna.Katherine Damon ölében ül, Damonnak kétfelé áll a szeme, April mosolyogva fekszik a földön (a ruhája félig szétszakadva) Elena feje félig Dean szájában a többiek meg csak szimplán táncolnak. Némán tettem pár lépést hátra.

Kész káosz uralkodott.Megjött Dean,aki lesmárolta Elenát,April kidőlt,és utána meg belépett Klaus,aki a látvány hatására,hátrálni kezdett.Én villámgyorsan ott teremtem mellette
-Szia te szép fiú,te is itt vagy,gyere már beljebb,buli van-mondtam kiabálva,majd a falhoz nyomtam és hosszan megcsókoltam.A többiek most nem érdekeltek,csak Klausra akartam koncentrálni,ha már ő is megjött.

A káosz olyan nagy mértékű volt, hogy még pia nélkül is élveztem Elena társaságát, vagy, hogy jobban mondjam testét és mindenét. Nem túlzottan figyeltem semmire, de gondolkozni, azt azért tettem. Hogy tehette ezt Kath? És én?
Rájöttem, hogy most nem ez foglalkoztat. Fogtam magam és folytattam az Elenával való csókot.
- Mondtam már, hogy milyen jól nézel ki? - kérdeztem a lánytól, bár nem gondoltam komolyan, csak levegőt akartam venni.

Mindenki megvadult. Klaus is megjött időközben, őt most Caroline foglalta le, Elena és Dean...öm..felették egymást. Na, ehhez a látványhoz még nem ittam eleget. Láttam, hogy a szemük sarkából minket figyelnek, mi pedig őket néztük. Ez az egész helyzet olyan nevetséges volt. Igen, ez is az egyik józan pillanatom, ezért kicsit félrelöktem Katherine-t az ölemből és odamentem Elenáékhoz. Megragadtam a kezét és kihúztam a szobából, pontosabban a szobákból, majd ki a bejárati ajtóhoz. Szegény annyira részeg volt, hogy ebből nem sokat vett észre. -Most szépen hazamegyünk. -mondtam neki, mire rosszul lett és odahányt a küszöbre.

Nem sokáig maradtam egyedül, Caroline megfogott és odalökött a falhoz.- Caroline, én ehez nem vagyok elég részeg! Jobban tennéd ha hazamennél, vagyis... felmennél a szobádba vagy valami. Ráadásul pia szagod van! - sértődöttel megfordult és elment. Nagyon sajnáltam szegényt, de utálom ha fejetlenség van.

Nem bírtam tovább, soha nem voltam még ilyen mérges.
- Hogy én hogy tehettem? Mégis mit műveltél Damonnel? Mi az, hogy meg vagy sétődve? Neked áll feljebb? Tudod mit, ennek itt a vége. Szia!
Fogtam magam és elhúztam onnan, mi az, hogy ő van megharagudva? Mikor ő kezdte az egészet, én csókolóztam elenával, ő meg telejesen Damonben, rajta, nem si tudom hol is volt. Az biztos, hogy egy darabig nem akarom látni, sőt, lehet, hogy soha nem megyek vissza. Bár ezek a gondolatok a mérges és elkeseredett Deanből jöttek, tudtam, hogy egy darabig nem akarom viszontlátni.

Rosszul estek Klaus szavai.De igaza van,szánalom ahogy viselkedtem.Elena elment Damonnal,Dean összeveszett Kat-tel,Dean elrohant,Kat utána ment,én meg kezdtem kijózanodni és egyre pocsékabbul érezni magam.Leültem a kanapé háta mögé a földre és ott sírtam.Hülyének éreztem magam a viselkedésem miatt,és minden oka meg van Klausnak,hogy elítéljen, szörnyen viselkedtem és botrányosan,azt is megértem,ha Klaus többé soha nem állna velem szóba.Késő bánat,ami történt megtörtént.