A nappali szoba

Elmondta,hogy a rokonainál töltött pár napot,ahova most Jeremy is ment.a baleset óta nem látta őket és valami kéztétest érzett rá,hogy elmenjen meglátogatni őket.Az éjszakai sétái pedig a visszatérő rémálma miatt volt,ami azóta van mióta Vickynél aludt,azóta minden más lett.Megkérdezte,hogy történt-e valami a városban mióta elment.
-A rémálmok nem jók,főleg,ha folyton ugyan azt álmodod.Nem hiszek az ilyenekben,meg a természetfeletti dolgokban,de valami oka lehet ezeknek az álmoknak.A városban nem történt semmi érdekes,azt leszámítva,hogy egyre több új lakó érkezik.Tényleg csak most jut eszembe,hogy jött egy új csak Khathrine,azt hiszem így hívják,aki pont úgy nézz ki mint te.Kísérteties a hasonlóság.De amúgy is sok az idegen arc a városban...Arra gondoltam,hogy ma el kellene menjünk a Heavenbe szórakozni kicsit,annyi minden történt velünk mostanában. Szóljunk még a csajoknak és csapjunk egy görbe estét,utána pedig aludj nálam,hogy te se legyél egyedül,abban a nagy házban.

Hamar hazaértem a barlangból.Előkerestem a kulcsomat,hogy kinyissam az ajtót,de meglepődve tapasztaltam,hogy az nyitva van.Benyitottam óvatosan és egy csomó pasit pillantottam meg a nappaliban.Hogy mit...?Ezek meg hogy kerülnek ide.Az egyik odajött hozzám és átadott egy cetlit és egy lakás kulcsot masnival átkötve.Lgalább tudom,hogy jöttek be.Elolvastam a cetlit,az állt rajta,hogy: "Tessék jó étvágyat hozzájuk. békeajánlat Klaus miatt. Puszi: Kath és April" .Nem hiszem el,hogy még most sem hagynak békén
Most mit csináljak ennyi pasival?És mit szólnak a szomszédok?Kicsit sem lehetett fura,hogy egy rakás srác kulccsal bejön hozzánk.Pont ez hiányzott még a mai napomból.Beküldtem a őket a konyhába,mert túl íncsiklandozó volt a szaguk,de emberből nem akarok enni.Írtam Annának egy smst,hogy jöjjön át,csak ahhoz anyámat is haza kell hívjam,hogy beengedje,de akkor mit fog szólni a pasikhoz.Áh nem hiszem el,ez a nap szörnyű.Anyámat is felhívtam,hogy jöjjön haza és engedjen be bennünket a barátnőmmel,mert megint kizártam magam.Ideges volt nagyon,de mondta,hogy hazajön.A pasikat megigéztem,hogy meg ne merjenek szólalni,nehéz munka volt és már éhes volt.Nehéz volt megálljam,hogy bele ne kóstoljak valamelyikbe.Csengettek és szerencsére Anna volt az,gyorsan kimentem hozzá és bezártam az ajtót,hogy anyám ne sejtsen semmit.

Caroline szakitotta meg a csendet.Egy SMS-t irt.SOS.Azonnal felkeltem,nyomtam egy utolsó csókot Jeremynek majd elindultam.10 perc alatt ot is voltam mivel az utcán senki nem volt.Caroline az ajtóban állt.Jött az anyukája és behivott bennünket.Miután ő elment,Caroline megmutatta a problémát.Elállt a lélegzetem.Egy csapat fiú....
-Mi ez?-kérdeztem nevetve.

-Ez ajándék Kathrinetől és Apriltől-mondtam és megmutattam a cetlit,meg a masnis kulcsot-Csak tudnám,honnan van meg neki a kulcsom másolata.Mit csináljak most velük?Mert hogy bele nem kóstolok egyikbe se,az biztos,bármennyire is íncsiklandozóak.De ha te gondolod szolgáld ki magad-mondtam nevetve.-Vissza kellene küldjük a feladónak,vagy ahonnan jöttek.Ez volt még a mai napom fénypontja.Ne haragudj,hogy elrángattalak Jeremytől,de én tényleg nem tudom mit csináljak velük.

Caroline is nevetésben tört ki.Én próbáltam visszafolytani,hogy ne hahotázzakk.Elég nehéz volt,mivel nagyon jó kedvem volt.
-Az tényleg fura,hogy honnan volt kulcsuk?De Caroline,ez egy nagy önkiszolgáló.Csak próbáld meg.Legalább nem leszel kezdő amikor kénytelen leszel emberből táplálkozni.Ezek a fiúk meg vannak igézve.Holnap semmire sem fognak emlékezni,és nézd csak meg,frissen sokkal táplálóbb.-próbáltam meggyőzni Carolinet.-Ha akarod akkor majd adok nekik egy csepp vámpirvért,és még a sebhelyük sem marad meg.Teljesen nyomtalan lesz.-mosolyogtam,és láttam rajta hogy nehezen fogja vissza magát.
-Amugy nem gond,nem csinaltunk semmi Jeremyvel.-nyugtattam,hogy ne erezzen buntudatot,viszont nekem egyre nagyobb lett.
Kozben odamentem az egyikhez es jo melyen beleharaptam.Mar csak Carolinera vartam.Kerdon neztem ra.

-Anna biztatott,hogy nyugodtan egyek belőlük.Ő bele is harapott az egyikbe.Már nehezen tudtam én is visszafogni magam.Közelebb mentem az egyikhez.A nyakához tettem a fejem , a szemfogaim megnőttek én pedig beleharaptam.Tényleg nagyon jó érzés volt.Csak nem bírtam volna leállni.Nagy erőfeszítést kellett vegyek magamon,hogy ne igyam meg az összes vérét.De sikerült kontrolláljam magam.Anna adott a saját véréből a fiúnak,így a sebe is eltűnt.
-Estig hagyjuk itt őket ,azután pedig valahogy kicsempészem a hátsó ajtón.Gyere üljünk le.Mesélj mi volt Jeremyvel?Hogy jöttetek össze?És már ilyen hamar ... összemelegedtetek?-kérdeztem.Kissé még érzékenyen érintett a dolog,de ott volt a Stefanos ügy is,meg amiket mondott Klausról.-Minden részletre kíváncsi vagyok.Látom rajtad,hogy jó kedved van nagyon.

Caroline sem birta tovább tűrkőztetni magát.Odasétált az egyik fiúhoz,és beleharapott.Szemem sarkából őt figyeltem és láttam rajta,hogy élevezi.Amikor mindketten jóllaktunk,leültünk a kanapéra,ahol faggatni kezdett arról,hogy mi történt Jereyvel.
-Hát ehhez kétség sem fér,hogy egy fél nap nagyon kevés.Mert ez előtt nem is ismertem,csak akkor hallottam róla amikor nallunk meséltél,de mintha már akkor megfogott volna valami.Talán a neve....vagy nem is tudom.-mondtam ábrándozva,óriás mosollyal az arcomon mivel ha rá gondoltam,ezt nem tudtam letörölni-Úgy érzem,hogy nekem nem is kell több.Vagyis persze...mindent tudni akarok róla.Hol volt,es olyankor éppen mit csinált,tegnap reggel mikor kelt fel vagy esetleg este mikor feküdt le.Mindent.De én már ennyitől beleszerettem.-itt lehajtottam a fejem,és elhalkultam.Tudtam,hogy most az örömöm talán nem Carolinenak kéne bővebben kifejtenem,viszont megkérdezte és láttam érdekli a dolog.Nem szerettem volna titkolózni.-Nem hiszem,hogy minden részletre kiváncsi vagy...... –hagytam befejezetlenül a mondatot.Gondoltam érti amit mondani akarok.Elég nehéz igy is közölni vele,nem akarok közvetlen beszámolni mindenről.
-És te? Mi a baj?Elég gondterheltnek nézel ki.Mond csak el-biztattam kedves szavakkal hogy tudja ő is elmondhat nekem mindent.-Klaus?-kérdeztem rá.

-Hát ehhez kétség sem fér,hogy egy fél nap nagyon kevés.Mert ez előtt nem is ismertem,csak akkor hallottam róla amikor nallunk meséltél,de mintha már akkor megfogott volna valami.Talán a neve....vagy nem is tudom.-mondta ábrándozva,óriás mosollyal az arcán .-Úgy érzem,hogy nekem nem is kell több.Vagyis persze...mindent tudni akarok róla.Hol volt,es olyankor éppen mit csinált,tegnap reggel mikor kelt fel vagy esetleg este mikor feküdt le.Mindent.De én már ennyitől beleszerettem.-itt lehajtotta a fejét,és elhalkult.-Nem hiszem,hogy minden részletre kiváncsi vagy...... –hagyta befejezetlenül a mondatot,de megértettem mit akart mondani.Igaz,hogy még fáj Jeremyt mással látnom,de örülök,hogy legalább Annaval van.
-És te? Mi a baj?Elég gondterheltnek nézel ki.Mond csak el-kérdezte tőlem, biztatva ezzel,hogy neki bármit elmondhatok.-Klaus?-kérdezett rá.

-Örülök nektek,igaz kicsit még érzékenyen érint a dolog,de el kell felejtsem, és tudom,hogy te vigyázni fogsz rá és szép pár lesztek/vagytok.Tényleg elég gondterhelt vagyok,de inkább Stefan miatt,de Klaus is szerepet játszik benne,de elmondok neked mindent részletesen.Találkoztam Stefannal és megkérdezte,hogy áll e még a randnik,én mondtam,hogy barátságon kívül nem akarok tőle semmi mást,erre elsuhant a barlangba,én követtem,ott győzködtem,hogy jöjjön vissza,mert én melette fogok állni mint barát és erre ezt mondta,pontosan idézem,mert ezeket a szavakat nem tudom kiverni a fejemből-mondtam és elkezdtem ismételni azt amit Stefan mondott nekem-"Tudod mit Caroline?Legyél nyugodtan Klaussal aki engem 50 évre magához láncolt és azért jöttem vissza a városba,hogy új életet kezdjek,de Klaus is visszajött és most azt akarja tőlem elvenni ami nemrég fontossá vált nekem...téged Caroline.Nem érdekel ha őt szereted,de ezt tudnod kell.Tudom 3 embert csókoltam meg a városba Kath-et Elenát és téged a tiéd volt a legjobb.Ha ez téged nem érdekel elfogadom Klaus jobb nálam sok mindenben"-ezután elhallgattam és vártam a reakcióját

Car elmondta a problémáját.Én most is mint mindig,amikor ő beszélt,rá figyeltem.
-Körülötted aztán,jól összekuszálódtak a szálak.De a legfontosabb most,hogy épp ésszel gondolkodj.Kinek az egyénisége fogott meg jobban?Klausnak,vagy Stefannak.Ki iránt érzel többet?-szegeztem felé a kérdéseket,mivel nem akarom többé ilyen szerencsétlen és kiszolgáltatott helyzetben látni,őt,mert ez a döntésképtelenség pont ilyen szögben állitja most elém,pedig tudom hogy ő nem ilyen.Láttam rajta,hogy furán néz rám,hogy mi üthetett belém.De én csak azt akarom hogy találjon már valakit,mivel neki is kell egy támasz,főleg igy a vámpirság elején.Caroline lehajtott fejjel gondolkozott.Vártam a válaszát,és csak reméltem hogy nem fog segitséget kérni....

-Körülötted aztán,jól összekuszálódtak a szálak.De a legfontosabb most,hogy épp ésszel gondolkodj.Kinek az egyénisége fogott meg jobban?Klausnak,vagy Stefannak.Ki iránt érzel többet?-szegezte felém a kérdéseket
-Őszintén szólva nem tudom.Annyira tanácstalan vagyok.Reméltem te segítesz nekem.Igaz,hogy Klaus fogva tartotta Stefant?Mert ha igaz,az változtatna a dolgok állásán és megkönnyítené a választásom.Hisz még a saját testvére,Rebekah is elmenekült Klaus elől,ez nem lehet véletlen.Válaszolva a kérdésedre,mindkettőnek megfogott az egyénisége,annyira különbözőek.Klaus első látásra megtetszett,a kifinomult modora ellenállhatatlan és megvédett Katherinnel szemben is,ugyanakkor Stefant sikerült egyből megértsem és hamar egy hullámhosszra kerültünk és amit mondott,hogy fontos vagyok neki,annyira jól esett,hogy lehet,ha nem megy el azon pillanatban megcsókolom.Az a probléma,hogy egyiket sem ismerem jól,de jelenleg úgy érzem,hogy Stefant ismerném meg jobban-mondtam és lesütöttem a fejem,mert éreztem,hogy Anna Klaust ajánlaná jobban,nem pedig Stefant.

Caroline elmondta hogy mindkét fiúban mi fogta meg.Azon én is gondolkodni kezdtem,hogy Klaussal valami nem stimmelhet.Először Bekah aki még mindig nem tért vissza,most meg Stefan is menekül előle a fogság...vagy mi miatt.
Fura volt ez.De én még mindig Klaust ajánlottam volna.Nem tudtam megérteni,Caroline hogy vonzódhat Stefanhoz.Pont Stefanhoz,amikor ő volt az aki megcsapolta madj pedig átváltoztatta.Mondjuk nem én éltem át mindazt amit akkor....ketten együtt csináltak.
-De biztos,hogy Stefant nem csak a sajnálat miatt,valasztanád?Most ebben a pillanatban.Persze megértem,hogy egyedül van,meg minden de ha neki valamit is számitott az ami köztetek történt akkor megérti.Akárkit is választasz.Klausról....pedig nem tudom elképzelni hogy bárkit is oktalanul bántana.
Tudd hogy,akárhogy döntesz én melletted állok és támogatlak.Persze nem tudom,hogy fogunk közös nevezőre jutni.-mosolyogtam,és mellé kúsztam a kanapén majdpedig megöleltem.Lassan ez minden napnak a szertartása lesz.A fejét a vállamra hajtotta én meg az én fejem az övére és nagyot sóhajtott.Éreztem hogy már meghozta a döntést csak nem biztos benne,hogy jól választott.
-Nehezen,de én is kiböktem...Ha te úgy gondolod....legyen Stefan.-mondtam és felemeltem a fejem.Figyeltem a reakcióját.Láttam hogy meglepődött.

-De biztos,hogy Stefant nem csak a sajnálat miatt,valasztanád?Most ebben a pillanatban.Persze megértem,hogy egyedül van,meg minden de ha neki valamit is számitott az ami köztetek történt akkor megérti.Akárkit is választasz.Klausról....pedig nem tudom elképzelni hogy bárkit is oktalanul bántana.
Tudd hogy,akárhogy döntesz én melletted állok és támogatlak.Persze nem tudom,hogy fogunk közös nevezőre jutni.-mosolygott,és mellém kúszott a kanapén majdpedig megölelt.Lassan ez minden napnak a szertartása lesz.A fejemet a vállára hajtotta ő meg az ő fejem az enyémre közben nagyot sóhajtottam.Meghoztam a döntést,de nem biztos,hogy ez a jó választás.
-Ha te úgy gondolod....legyen Stefan.-mondta és felemelte a fejét.Figyelte a reakciómat.Meglepődtem,azon amit mondott.-Nem hittem volna,hogy ezt mondod,tudod nagyon sokat jelent nekem,hogy mellettem állsz.Azt hiszem Stefant fogom választani,de meg kell ismerjem jobban,kell vele beszélgessek,hogy kiismerjem,és megtudjam,hogy jól választottam vagy sem.

Caroline is Stefanra gondolt.Szinte éreztem a zsigereimben...de nem tudtam mit tenni.Csak helyeslően bólogattam.Azt mondta hogy először még meg akarja ismerni.
-Ok.Meg akarod ismerni eddig értem.De....addig mi lesz Klaussal?Mit mondasz neki?
Hé Klaus,kétségeim vannak kettőnkkel kapcsoltban....és van egy másik fiú is aki tetszik nekem.Nem lehetne hogy szüntetet tartsunk amig,megismerem majd beleszeretek Stefanba?.....Szerintem örülni fog neki.-próbáltam utánozni Carolinet,viszont nem gúnyosan,hanem teljesen komolyan.Egyáltalán ne bántásból akartam ezt mondani,csak abból a célból hogy,rájöjjön annak a súlyára amin épp gondolkozik.
-Ha tényleg igaz,és Stefan Klaus fogja volt 50 évig,akkor ha megtudja,hogy Stefan miatt dobtad.....-elhakultam,nem akartam kimondani-nem lesz jó vége.
Láttam,hogy Caroline is látott valami igazságot abban amit mondtam,mivel ismét gondolkozni kezdett.Nem neheziteni akartam a dolgát,csak azt akartam,hogy mindent jó alaposan gondoljon meg.

Anna felvetette,hogy mi lesz Klausszal,mit mondok majd neki,hogy kétségeim vannak kettőnkkel kapcsolaban és van egy másik fiú aki tetszik és nem tartunk addig szünetet míg megismerem,majd beleszeretek Stefanba. Engem utánozva mondta ezeket,de nem gúnyosan,hanem komolyan. Tudtam,hogy ez így tényleg nem lesz jó.
- Klausszal is beszélnem kell,hogy ő mondjon el mindent. Jaj Anna,annyira tanácstalan vagyok,de tudom,hogy magától nem oldódnak meg a dolgok,valamit tennem kell. Mindkettőt meg jól jobban ismerjem,de nem tarthatok két vasat a tűzbe,olyan nehéz választani-mondtam és már a sírás kerülgetett.

Szegény Caroline.Nagyon tanácstalan volt.Még mindig nem tudott egyértelműen dönteni.
-Van egy ötletem.Mi lenne ha,beszélnel Klaussal,hogy ez neked túl gyors,és ugyaigy tennél Stefannal is?Mindekttővel szüntet tartanál amig jobban meg nem ismered őket.Igy ez nem is olyan vészes,és ha jobbban megismekedsu velük,talán könnyebb lesz a választás.-tudtam,hogy nem a legjobb ötlet,de legalább még tudja húzni az időt,és hátha addigra határozottabb lesz...

-Erre én is gondoltam,de ahhoz,hogy jobban megismerjem őket,mindkettővel kell találkozzak,és úgyis megtudnák,ezért ha ezt akarom csinálni őszinten kell beszéljek mindkettővel. Mert ha fontos vagyok bármelyknek is harcolnak értem,ha nem akkor jobb ha egyikükkel sem leszek. Lehet kissé gyerekes a felfogásom,de olyannal szeretném leélni az életem/halálom,akit látok hogy bármit megtenne értem,mert akit én szeretek,azért én bármit megtennék. Nagyon zavaros amit mondok?-kérdeztem,mert lehet,hogy nem érti mire gondolok.

Caroline,is gondolt arra amit én mondtam.Csakhogy szerinte igyis-ugyis megtudják,és ha szeretik őt mindketten,ahogyan azt állitjak akkor szerinte harcolni fognak érte.És ő azt választja aki jobban harcol,mivel ő is bármit megtenne a szerelméért.
Ezt mondván,nekem is eszembe jutott hogy én is bármit megtennék Jeremyért?Arra a következtetésre jutottam hogy igen.Még ha ez a kapcsolat nem is úgy fog sikerülni ahogy elterveztük.....(bár remélem minden jól megy majd) én akkor is védeni fogom,akár az eletem árán is.
-Nem.Nem zavaros amit mondasz,és megértem.Én is igy gondolom.De,mesélj mi történt Klaussal a buliban miután én hazabicegtem,mert még nem mondtad el.-parancsoltam neki,hogy ne foglalkozzon most azzal,hogy kit választ.

Mondta,szinte parancsolta,hogy meséljem el mi volt Klaussz és köztem,miután ő hazabiceget, a kérdésével kissé elterelte a gondolataimat a választásról.
- Behúztam a konyhába,hogy nyugodtan tudjunk beszélni,én mindent elmondtam neki ami Stefannal történt,ő csak hallgatot,majd a kanapére ültetett maga mellé,utána elaludtunk,én a melkasán feküdve,reggel pedig még adtam egy puszit a szájára,utána kitakarítottunk,és eljöttünk külön külön,azután találkoztam Stefannal,hát kb ennyi.

-Aham...-mondtam kicsit elnyújtva a választ.Csend következett.Nem tudtam mit kérdezzek amiről Caroline is jó kedvvel beszélne.Igy hagytam,hogy ő válasszon témát és kezdeményezzen beszélgetést.

-Sokat reagáltál rá.-Mondtam mosolyogva-Figyu,nem lenne gond ha beszélnék valamikor Jeremyvel.Tudod szeretnék bocsánatot kérni tőle a pofon miatt,mert azóta nem tudtam még vele beszélni,és szeretném tisztázni vele. Gondoltam elmondom,mert nem akarok titkolózni előtted.Fontos a barátságunk.

Jeremy jött szóba.Már emlitette hogy akar vele beszélni.
-Öhm...igen.Persze!Nyugodtan.
Nem kell tőlem engedéjt kérj,hogy mikor beszélj vele.17 éve ismered.Nem tilthatok meg semmit,és...neked nem is akarok,mert nekem is fontos a barátságunk.De...figyelj?-kezdtem neki a kérdésnek.-Biztos,hogy el akarod felejteni Jeremyt (szerelmi szempontból).Mit jelentett neked az a csók?-kérdeztem kiváncsian.

-Biztos,hogy el akarod felejteni Jeremyt (szerelmi szempontból).Mit jelentett neked az a csók?-kérdezte kíváncsian.
-Úgy lesz a legjobb ha elfelejtem.Látom,hogy te nagyon boldog vagy vele,és biztos fog működni a kapcsolatotok.Én emberként is szeszélyes voltam,most még inkább az vagyok,és még kontrollálni sem tudom úgy a vérszomjamat mint te.Veszélyes lenne Jeremyvel lennem,Igen mielőtt vámpír lettem volna máshogy gondolkoztam Jeremyről és magamról,de minden megváltozott.-nem akartam fájdalmat okozni neki azzal,hogy sokat beszélek a Jeremy iránti érzéseimről,de éreztem,hogy már így is túl sokat mondtam.-Nem fontos,hogy mit jelentet az a csók,a lényeg az,hogy ő úgy tudja,hogy semmit,így legalább el tud könnyem felejteni és veled boldogan élni.Látom,hogy mikor róla beszélsz annyira boldog vagy,megérdemled a boldogságot,sokat szenvedtél az évek során így is

Láttam Carolinenon,hogy valamit még mindig érez Jeremy iránt.Persze megértettem,hogy nekik megvan a közös múltjuk de picit rosszul esett.Ezeket a rossz felhőcskéket pedig elhesegettem.
-Én is remélem,hogy sikerül ,mert tényleg nagyon boldog vagyok.És…köszönöm.-mondtam mosolyogva.
-Tudod mi jutott eszembe?Picit vices,de most jobban belegondolva,veled és Jerrel szinte pont az történt mint velem és Klaussal.A pofont leszámitva.-nevettem.-Mondhatni cseréltünk.