Nappali szoba

Vendég

Közben Elijah is megérkezett. - Sziasztok. - köszönt nekünk. - Apa! - kiabált Daniel mosolyogva, majd odaszaladt Elijahhoz.-Szia Elijah,pont rólad beszélgettünk.-mondtam mosolyogva.

Vendég

- Apa! - kiabált Daniel mosolyogva, majd odaszaladt hozzám én pedig felvettem és adtam neki egy puszit.
-Szia Elijah,pont rólad beszélgettünk.-mondta Caroline mosolyogva.
- És mi jót? - kérdeztem miközben odamentem hozzájuk.

Vendég

Elijah felvette Danielt és adott neki egy puszit. - Szia Elijah, pont rólad beszélgettünk. - mondta Caroline mosolyogva. - És mi jót? - kérdezte miközben odament hozzánk. - Daniel képességeit találgatjuk. De sajnos én nem tudom megállapítani és Caroline is fiatal még hozzá. így szeretném ha segítenél megállapítani kiből mennyit örökölt a mi kisfiúnk. - mondtam mosolyogva, miközben adtam Elijah arcára egy puszit és megsimogattam Daniel fejét.

Vendég

-Ahogy én elnéztem,főleg rád hasonlít Elijah,az emberi énjét még nem láttam kibontakozni.

Vendég

- Oké. Na Daniel mutasd meg mit tudsz. - mondtam neki SZÉPEN.
- Nem. - mondta én pedig Vickyre néztem segítségért.

Vendég

- Ahogy én elnéztem, főleg rád hasonlít Elijah, az emberi énjét még nem láttam kibontakozni. - mondta Caroline. - Oké. Na Daniel mutasd meg mit tudsz. - mondtam Elijah neki szépen. - Nem. - mondta Elijah pedig rám nézett segítségért. - Kérlek Daniek, mutasd meg anyának mit tudsz még. - mondtam neki mosolyogva. Daniel Caroline felé fordult, majd a szemébe nézett. - Most pedig kimész a konyhába. - mondta Carolinenak, miközben végig őt nézte. Caroline egy szó nélkül felállt és kiment. Csodálkozva néztem. - De...ezt...hogy? Hisz...vámpírok? - kérdeztem dadogva.

Vendég

- Kérlek Daniel, mutasd meg anyának mit tudsz még. - mondta Vicky neki mosolyogva. Daniel Caroline felé fordult, majd a szemébe nézett.
- Most pedig kimész a konyhába. - mondta Carolinenak, miközben végig őt nézte. Caroline egy szó nélkül felállt és kiment. Vicky csodálkozva nézte.
- De...ezt...hogy? Hisz...vámpírok? - kérdezte dadogva.
- Nyugodj meg Vicky. Mindent elmagyarázok. - mondtam nyugtatóan. - Az ősieknek van egy olyan képességük, hogy meg tudják igézni a többi vámpírt. És úgy tűnik Daniel is örökölte ezt a képességet. Szóval úgy tűnik kicsit többet örökölt belőlem mint belőled. - mondtam.

Vendég

- Nyugodj meg Vicky. Mindent elmagyarázok. - mondta nyugtatóan. - Az ősieknek van egy olyan képességük, hogy meg tudják igézni a többi vámpírt. És úgy tűnik Daniel is örökölte ezt a képességet. Szóval úgy tűnik kicsit többet örökölt belőlem mint belőled. - mondta. - És ezt miért nem mondtad el eddig? - kérdeztem kicsit csodálkozva, miközben csalódott voltam. - Be kell vallanom, kicsit csalódott vagyok, hogy belőled többet örökölt.

Vendég

- Én nem. - mondtam mosolyogva. - Amúgy meg azért mert nem kérdezted.

Vendég

- Én nem. - mondta mosolyogva. - Amúgy meg azért mert nem kérdezted. - mondta. - Mennyi Caroline után és hozd vissza az emlékeit, kérlek. Siess. - mondtam Danielnek. Daniel kifutott a konyhába. - Ez nem ér. - mondtam neki, miközben ledöntöttem a kanapén. - Ez így nem igazságos. - mondtam, miközben adtam egy apró csókot a szájára. - Akkor kérdezek, mit nem mondtál még el nekem?

Vendég

Felültem ő pedig az ölemben.
- Mit mondtam el eddig? - kérdeztem mikor bejött Daniel és Caroline.

Vendég

Felülte én pedig az ölében voltam. Átkaroltam a nyakát. - Mit mondtam el eddig? - kérdezte mikor bejött Daniel és Caroline. - Csak gyűrű segítségével tudsz a napfényre menni, csak a fehér tölgy sebez meg, meg tudod igézni a vámpírokat, gyors vagy, jó a hallásod és a látásod, nem öregszel, árt neked a vasfű. Kihagytam valamit? - kérdeztem mosolyogva, miközben a vállára döntöttem a fejem.

Vendég

-Elmagyarázná nekem valaki,hogy mi történt?-mondtam miközben azon csodálkoztam,hogy miért jövök én ki a konyhából Daniellel.-Mikor mentem én be a konyhába?Elég zavaros minden.

Vendég

- Nem hagytál ki semmit Vicky. És Caroline, Daniel megigézett, hogy menj ki a konyhába. Úgy tűnik ő is örökölte a az ősiek képességit. Ugyanis az ősiek meg tudják igézni a vámpírokat. De erről a nem kell tudnia másnak.

Vendég

- Nem hagytál ki semmit Vicky. És Caroline, Daniel megigézett, hogy menj ki a konyhába. Úgy tűnik ő is örökölte a az ősiek képességit. Ugyanis az ősiek meg tudják igézni a vámpírokat. De erről a nem kell tudnia másnak. - mondta Elijah. - Rendben, nem árulom el senkinek. De ne haragudjatok, nekem most mennem kell, sziasztok. - köszönt l, majd adott Daniel fejére egy puszit és elment. - Anya, felmegyek játszani. - mondta Daniel. - Rendben kicsim. - mondtam mosolyogva. - Hát ketten maradtunk. Mit csináljunk? - kérdeztem, mosolyogva, miközben végighúztam a mellkasán a kezemet és megcsókoltam.

Vendég

- Rendben, nem árulom el senkinek. De ne haragudjatok, nekem most mennem kell, sziasztok. - köszönt el, majd adott Daniel fejére egy puszit és elment. - Anya, felmegyek játszani. - mondta Daniel. - Rendben kicsim. - mondta Vicky mosolyogva. - Hát ketten maradtunk. Mit csináljunk? - kérdezte mosolyogva, miközben végighúzta a mellkasomon a kezét és megcsókolt. Megfogtam a kezét és elvettem a mellkasomtól, majd Vickyt letettem magam mellé. Vicky furcsán nézett rám. - Ne haragudj, de éhes vagyok és félek, hogy bántanálak. Jobb ha most inkább kimegyek és eszek. - mondtam és kimentem a konyhába és elővettem egy vértasakot

Vendég

Miután Elijah bólintott mindketten elindultunk.Útközben még sokat beszélgettünk.Egyre jobban kezdtem megismerni őt,s egyre felszabadultabban szologattunk egymashoz.
Nemsoká a házuk elé is értünk.
Felmentünk a lépcsőn,majd nem emlékezve arra,hogy ez az ő lakása és simán bemehetnénkén,kopogtattam.Majd nevetni kezdtünk.Úgy érzem néha nem használom az agyam.

Vendég

Kopogást hallottam. Danielt otthagytam a konyhában és a nappaliba mentem, hogy kinyissam az ajtót. Elijah és Anna léptek be nevetve. Döbbenten néztem rájuk. - Ti meg mit csináltok? Elijah, megmagyaráznád ezt? - kérdeztem hisztizve. Válaszokat követeltem tőle.

Vendég

- Öhhm... Bejövünk? - kérdeztem. Most meg miért hisztizik?

Vendég

-Bejövünk?-kérdezte Elijah,mintha ügyet sem vetne Vickyre.
-Igen.Szia Vicky.-köszöntem,kicsit zavarba jötten.-Mit is kell most magyarázni?

Vendég

- Bejövünk? - kérdezte Elijah,mintha ügyet sem vetne rám. - Igen. Szia Vicky. - köszönt Anna,kicsit zavarba jött. - Mit is kell most magyarázni? - kérdezte Anna. Összeszorult a szívem és könnybe lábadt a szemem. - Azt, hogy miért van az, hogy itt röhögtök, miközben Elijah engem semmibe vesz?

Vendég

- Mi van? Mióta veszlek én téged semmibe? Amúgy meg sírjunk vagy mi?

Vendég

-Elijah! -szóltam rá.
-Vicky,mi csak beszélgettünk.Te is tudod....vagyis remélem hogy tudod.-mondtam,s közelebb léptem hozzá,hogy meg tudjam nyugtatni,mivel már egy könny is legördült az arcán.Megöleltem.-Tudod,hogy nekem ott van Jeremy,és nem követnék el mégegy olyan hibát amit ezelőtt.-gondoltam,hogy nem érti,miről is fecsegek,de nem is baj.Az volt a cél,hog lássa bármit tettem mára már megbántam.-Szeretem őt.És nem hiszem,hogy Elijah semmibe vesz,csak lehet hogy már fáradt és nincs kedve....ömmm....-kerestem a szavakat.-Beszélgetni.

Vendég

- Mi van? Mióta veszlek én téged semmibe? Amúgy meg sírjunk vagy mi? - kérdezte Elijah. Dühös lettem rá. -Elijah! - szólt rá Anna. - Vicky,mi csak beszélgettünk. Te is tudod....vagyis remélem hogy tudod. - mondta, s közelebb lépett hozzám, hogy meg tudjon nyugtatni, mivel már egy könny is legördült az arcomon. Megölelt. - Tudod, hogy nekem ott van Jeremy,é s nem követnék el még egy olyan hibát amit ezelőtt. - mondta. Nem értettem az egészet, de úgy gondolom jobb is így. - Szeretem őt. És nem hiszem, hogy Elijah semmibe vesz, csak lehet hogy már fáradt és nincs kedve....ömmm.... - kereste a szavakat. -Beszélgetni. - mondta Anna. - Semmi nem tudok Anna. És ez bánt engem a legjobban. Egyik pillanatban itt van, másikban eltűnik én meg aggódom miatta. De úgy tűnik, hogy nem érdekli őt. Elmagyaráznád mi történik, mert ő úgyse fogja. - kértem Annát, majd a vállára hajtottam a fejem.

Vendég

-Elijah miatt nincs értelme aggódnod.-mondtam,s küldtem neki egy biztató mosolyt.-Vele úgysem mernek szembeszegülni....vagy ha mégis úgyis vesztenek.És mi meg,csak...elkezdtünk jobban nyitni egymás felé.Meg tudunk beszélni egymással dolgokat.Bizunk egymásban-mondtam s hátranéztem.Reméltem,hogy Elijah is igy gondolja.-főleg mióta Elijah segitett nekem megszerezni a boszorkányt,amire szükségem volt,a kripta felnyitásához.Megérted ugye?

» Nappali szoba
» A nappali szoba
» Nappali szoba
» Nappali szoba
» Konyha szoba