Terasz

Mivel megint szétuntam a fejemet egyedül, gondoltam eljövök a kávézóba és ott tengetem tovább az időmet. Még Stefan idegesítése is kezdett unalmassá válni, mert egy idő után már nem reagált semmit. Komolyan, Kol megint meggyilkolhatna néhány embert, az talán feldobná ennek a póni városnak a hangulatát.
Ilyeneken gondolkoztam, miközben kértem egy kávét, (a vámpírok köztudottan azért isznak kávét hogy "felmelegedjenek".) és kiültem a teraszra. Kicsit oldalra döntöttem a fejemet és megláttam Elenát. Éppen olvasott és nagyon bele volt merülve. Mellette volt még egy szabad szék, ezért átköltöztem oda és felé fordultam.
-Szia Elena.

- Szia Damon.Éppen egy nem olyan izgalmas résznél tartottam,így tarthatok egy szünetet,ha beszélgetni szeretnél,viszont ha csak udvariasságból köszöntél,akkor lehet,hogy elkezdem újra olvasni. - mondta.
-Hát, köszönni általában udvariasságból szoktak -néztem rá furcsán.-De beszélni is szeretnék veled. Persze nyugodtan folytathatod, ne zavartasd magad. -mondtam és elfordultam tőle. Kb. 2 percig meredtem magam elé, közben hallottam hogy Elena újra előveszi a könyvet, de nagyon sokáig nem lapozott. Talán nem is figyelt rá. -Tudod, múltkor elég goromba voltál. -kezdtem eltűnődve, még mindig előre bámulva. -Egyébként szólj ha kitaláltad, hogy mivel tehetem jóvá.

- Azért voltam goromba mert csak. - Mondta. Ezen felnevettem.- Akkor szólok,hogy ezt nem nekem kell kitalálni,hanem neked.Törd a fejedet,mivel nem könnyű kitalálni,mire gondol egy nő.Állítólag.
-A nők szeretnek beszélni. -gondolkoztam hangosan. -És egyszerre többfelé tudnak figyelni, ezért...valószínűleg egy csomó gondolat kering most az agyadban, szóval ha valami bajod van nekem nyugodtan elmondhatod. Főleg akkor ha velem van bajod. -folytattam az érdekes gondolatmenetemet. Elena keze az asztalon pihent, és az enyém is. Kicsit közelebb tettem és egyre közelebb, a végén megfogtam a kezét és még mindig előre néztem. -Most, hozzád értem és felgyorsult a pulzusod -mondtam. Elena először elakarta húzni a kezét, de aztán belenyugodott. -Most arra gondolsz, hogy miért csinálom ezt veled. Ettől most izzadni kezdett a kezed, szóval igazam van -vigyorogtam.

A nők szeretnek beszélni. -gondolkozott hangosan. -És egyszerre többfelé tudnak figyelni, ezért...valószínűleg egy csomó gondolat kering most az agyadban, szóval ha valami bajod van nekem nyugodtan elmondhatod. Főleg akkor ha velem van bajod. -folytatta az érdekes gondolatmenetet.A kezem az asztalon pihent, és az övé is. Kicsit közelebb tette az övét és egyre közelebb, a végén megfogta a kezemet és még mindig előre nézett. -Most, hozzád értem és felgyorsult a pulzusod -mondta.Először elakartam húzni a kezem, de aztán belenyugodtam. -Most arra gondolsz, hogy miért csinálom ezt veled. Ettől most izzadni kezdett a kezed, szóval igazam van -vigyorogta.
- Jól van,ez tényleg érdekes,de még mindig nem találtad ki,mivel engesztelhetnél ki gondolom. - Mondtam nevetve. - Mert ezek csak szimpla ténymegállapítások voltak. - Mondtam,és mosolyogva néztem a szemébe.

Reggel ott hagytam Kathet. Nem tudtam mit kezdeni ezzel a dologgal. Úgy gondoltam megkeresem Damont, aki valószínű, hogy a kávézóban van, persze igazam is lett, mert mikor odaértem ott voltak Elenával a teraszon.
Útközben összeszedtem egy karót, de elrejtettem a pólóm alá, szerencsére lenge öltözékben jöttem. Bár Damon valószínűleg észreveszi.
Odamentem hozzájuk.
- Sziasztok. Damon beszédem van veled. Elena kérlek, hagyja magunkra, jobb, ha te ezt nem hallod. - mondtam nekik.

- Jól van,ez tényleg érdekes,de még mindig nem találtad ki,mivel engesztelhetnél ki gondolom. - Mondta nevetve. - Mert ezek csak szimpla ténymegállapítások voltak. - mosolygott.
Már éppen válaszolni akartam, amikor egy alak állt meg mellettünk.
- Sziasztok. Damon beszédem van veled. Elena kérlek, hagyj magunkra, jobb, ha te ezt nem hallod. - mondta. Felnéztem és egy másodpercre elgondolkoztam, hogy ki lehet ez, de aztán rájöttem.
-Te vagy Dean, igaz? -kérdeztem és mosolyra húzódott a szám. Elena felállt és bement a kávézóba, így ketten maradtunk Dean-nel. Bólintottam aféle "mondhatod" stílusban, de már előre sejtettem, hogy miről lesz szó. Persze nem tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy a kabátja alatt elrejtett egy karót. Ahh, úgy látszik Dean többet tud, mint amennyire látszik. Viszont azt rögtön észrevettem, hogy már ő is vámpír.

Miután Elena bement és Damon bólintott, megfogtam a karót és elővettem, de előtte volt egy kérdésem hozzá.
- Miért csináltad? - kérdeztem tőle, majd hirtelen beleszúrtam a karót, de nem öltem meg, pedig úgy terveztem.
- Ez most félrement, de a következő nem fog. Hagyd békén a barátnőmet! - utasítottam, majd elindultam hazafele, de természetesen ő is visszavágott előtte és nem engedett el.

Dean elővette a karót de előtte még volt egy kérdése:
- Miért csináltad? - kérdezte, majd hirtelen belémszúrta a karót.
- Ez most félrement, de a következő nem fog. Hagyd békén a barátnőmet! - utasított és megfordult, de én még gyorsan megfogtam a kezét és kicsavartam.
-Gondolom azt nem mondta, hogy ő csókolt meg engem -sziszegtem az arcába és közben kinőttek a szemfogaim. -Ne aggódj, én békén fogom hagyni. De akkor ő is engem. -mondtam és elengedtem.

- Ő nem tenne ilyet, szeret engem. Te vagy az, aki hazudozik folyton folyvást. Tudtommal te vagy a rossz fiú, miért hinnék neked? - kérdeztem tőle. Nem tudtam elhinni, amit mond, Kath nem tenne ilyet velem soha, igaz, hogy kicsit szeleburdi, de szeret engem, ő mondta.
- A lény, a lényeg, hagyd őt békén! - utasítottam, majd végleg eltűntem.

Gyorsan a kávézóba értünk,Leültünk a teraszra és rendeltünk egy - egy bourbont.
- Akkor kezdjük az elején, ahogy megbeszéltük. - mondta mosolyogva. - Szia, te biztos Caroline vagy, Nicklaus új barátnője. Már nagyon sokat hallottam rólad. - mondta bűbájos hangszínen.
-Igen Caroline vagyok,te pedig ha nem tévedek Kathrine-mondtam én is mosolyogva,bár még mindig kétségeim voltak a barátkozással kapcsolatban-Örülök,hogy megismertelek-mondtam mosolyogva.-Mi szél hozott ebbe a poros kisvárosba,ahol egy ideig unalom uralkodott?

- Igen. Hát ez is az is, egy barátomat követtem akivel megromlott a kapcsolatom. De új ismerősökre tettem szert, a Peter házban élek most egy kedves barátnőmmel. Őt Aprilnek hívják, szerintem már találkoztál vele is. Ti Nickel hogyan ismerkedtetek meg?-kérdezte Khatrine
-Hát az már régebben volt,amikor megismerkedtünk,amikor még nem tudtunk a vámpírok létezéséről.Itt üldögéltünk a Heavenben,amikor megpillantott őt,abban a pillanatban tudtam,hogy meg kell szerezzem.Igaz közben voltak dolgok Stefannal,meg az átváltozással,de Stefan nem jelentett semmit,csak a pillanat heve okozta a vonzódást hozzá.-furcsa volt,hogy így elkezdtem mesélni Kathrinenek,mintha régi barátnők volnánk,fura volt.-És ti Dean-nel hogy ismerkedtetek meg?

Elena bulija után, nagyon kiborultam Damon miatt, és rendeltem magamnak meg Aprilnek pár férfit akikből ehetünk. 10et kértünk, de amikor megláttam Dean-t valahogy elsőre megtetszett és tudtam ő kell nekem. Ahelyett, hogy bele ittam volna leültünk beszélgetni. Minden férfit megigéztem kivéve őt, na meg persze April választott magának egy másikat, aki hasonlított Kolra. A többieket akikkel nem foglalkoztunk, hozzád küldtük béke ajándékként.
-És ő most ember vagy vámpír? És miatta változtál így meg,vagy előtte is voltak pillanataid amikor nem voltál olyan ingerült?-kérdeztem mosolyogva-Ezt ne vedd sértésnek de mindketten tudjuk,hogy eddig nem a kedvességedről voltál híres,azért furcsálltam ezt az egészet,de úgy érzem tényleg most a boldogság és nyugodtság árad belőled.

- ember volt, de egy baleset folytán vámpír lett, szóval most már vámpír. Igen nagyon nagy hatással van rám, ahogy én is rá. Valahogy egészen megváltoztatjuk egymást, főleg ha a közelemben van. De előtte is tudtam kedves lenni, Vickyvel is már előtte nagyon jó viszonyba kerültem, bár inkább csak vele. - míg beszélgettük már a harmadik kör whiskyt ittuk meg. - Te is egészen boldognak látszol így most Nick mellett, csak egy kis szomorúság van a szemedben a hiánya miatt. Tényleg miért van távol, már ennyi ideje? - kérdezte érdeklődve.
-Nem tudom pontosan,azt mondta addig jó,míg nem tudok róka,így biztonságban lehetek.De annyira aggódom miatta,nem tudom mi lehet vele,legszívesebben utánamennék,csak azt sem tudom hol keressem-mondtam szomorúan-de örülök nektek,hogy boldogok vagytok Deannel.Most hogy mondod Vycinél rég voltam,biztos nagyot nőtt Daniel .-mondtam elmosolyodva.

- Sajnálom nagyon. Klaus elszokott tűnni sokszor sokat, és azok a dolgok csak szerinte annyira bonyolultak, hogy ne mondja el. Viszont abban igaza van, hogy veszélyes is lehet. Mivel nem mondta el hova megy, így biztos lehetsz benne szeret és sokat jelentesz neki. - mosolygott. - Köszönöm, én is örülök, hogy minden jó. Nagyon rég voltam már Vickyéknél, ha nem bánod én most elmegyek hozzájuk. Szeretnék beszélgetni kicsit Vickyvel. Remélem majd még össze futunk és tudunk beszélgetni. - mondta még mindig mosolyogva.
-Én is remélem,hogy még összefutunk,ami ebbe a kisvárosban elég nagy valószínűséggel meg fog történni.-mondtam én is mosolyogva.-add át Vikyéknek hogy üdvözlöm őket,és én is elmegyek majd hozzájuk.Szia-köszöntem el tőle,majd miután megittam még a wiskey-met elindultam haza.

LEZÁRVA

Gondoltam,jó ötlet kicsit kimozdulni otthonról és mondjuk végre másokkal is találkozni.Jól összekuszálódtak körülöttem a dolgok.Legszivesebben megnyomtam volna azt a gombot amivel minden emberi érzelmet kikapcsolok,de tudtam,nem tehetem.Akkor hiába való lett volna az összes áldozat amit idáig hoztam.
-Egy kávét!-szóltam a pincérhez,leadva a rendelésem.Miközben az ,,ébresztőmre" vártam,jó alaposan körülnéztem.Kevesen voltak kint,pedig szép idő volt.